Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Anime ajánló: Higurashi no naku koro ni

 Higurashi no Naku Koro ni Véres anime. Én a történetét kicsit értelmetlennek találom, de valahogy mégis bejött. Eltérő az Elfen Liedtől, kicsit őrült anime, de nem annyira vészes. 

Maebara Keichi, történetünk fõhõse, szüleivel Hinamizawába költözik. Nagyon megszereti a kis falut, a gyönyörû természetet, nyugodt, békés légkört, és hamar összebarátkozik a kis iskola többi tanulójával, különösen négy lánnyal. Elsõ ránézésre minden tökéletes, de csakhamar nyugtalanító dolgok derülnek ki. 

Pár éve egy gát építésébe kezdtek bele, ami a falut egy víztározóvá alakította volna, ezzel az ott élõket kitaszítva csendes, nyugodt környezetükbõl. A falu lakossága egy emberként lépett fel a gátépítés ellen. Hiába tiltakoztak, hiába mentek reklamálni, a gátépítés csak nem állt le. Egy napon mégis hirtelen abbamaradt. A gátépítés vezetõjét embertelenül kivégezték. 

Egy alkalommal Keichi talál egy újságot, amiben a szörnyû gyilkosságról olvas. A lányokat végigkérdezve, mindenki tagadja. 

A mû hat különálló fejezetbõl áll, amelyek mind egy-egy egymással látszólag csak gyenge kapcsolatban álló történetet mesél el. Alapvetõen mindegyik békésen indul, aztán valami apró esemény hatására tragédiába fullad. A baráti bizalom megbomlása igen súlyos következményekkel járhat. 

A következõ fejezet -mintha az elõzõ meg sem történt volna,- ismét egy nyugodt alaphangulattal indul, és ami az elõzõ fejezetben történt úgy tûnik, nincs hatással a következõre. Ahogy próbálja a nézõ keresni a kapcsolatokat az egyes fejezetek között, nem is tudja egy eseményrõl, hogy már látta-e, vagy csak egy nagyon hasonlót látott, esetleg egy esemény egy alternatíváját látta.

Az anime eredetileg egy játék adaptációja, amely nyolc különálló fejezetbõl áll, négy kérdés és négy válasz egységbõl. Az animébe csak hat került bele ezek közül, de többedszeri végignézésre egy kerek történet rajzolódik ki így is. 

Ami az animében a legjobb, az a borongós, komor légkör megvalósítása. A fizikai és pszichológiai horror egyaránt jelen van. A véres jeleneteknél még megrázóbbak a háttérben futó, igen mély érzelmi szálak. 

A mû kemény történetével szöges ellentétben áll a helyenként elnagyolt, bár nagyon aranyos karakterdizájn. Egyes részeknél eltúlozták a szereplõk kifejezéseit, túlságosan stilizált lett, máshol meg épp olyan, amilyennek lennie kell.


Satsu~