Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Érdekességek a japán szokásokról

 Nevek Japánban

Japán egyike azon kevés országnak, ahol ugyanolyan sorrendben állnak az emberek nevei, mint hazánkban; vezetéknév – keresztnév. Náluk viszont nincs második keresztnév, és az apa és fia neve soha nem egyezik.

Mikor a családban gyermek születik a nevét a szülők állítják össze a nekik tetsző kanjikból. Így is van azonban olyan összetétel, amit szigorúan tilos használni, például az Akuma (ördögöt, démont jelent). Van úgy, hogy a vonásszámok is szerepet játszanak, mert vannak szerencsés és szerencsétlen vonásszámok is.

Férjhez menetelkor 99%-ban a feleség felveszi a férj nevét, ekkor meg kell változtatniuk az okmányaikon szereplő nevüket. 2009-ben volt törekvés arra, hogy a nők megtarthassák születési nevüket, de nem volt sikeres. Ritka alkalmakkor viszont a férfi veszi fel a nő nevét. Ez abban az esetben fordulhat elő, ha a nő nemesi családból származik.

Hanko

Nyomda, amin a tulajdonos neve szerepel kanjival. Méretük egy krétához hasonlítható, a férfiaké nagyobb, mint a nőké. Ára 80 yentől 1 millió yenig is terjedhet. A drágábbak általában elefántcsontból készülnek. Ez a tárgy elengedhetetlen, mivel e nélkül nem lehet bankszámlát nyitni vagy megszüntetni. Sokszor aláírás helyett, vagy az aláírásuk hitelesítésére használják.

 

Válás

Japánban a válások száma megnőtt, de még így sem éri el azt a mértéket, mint Európában vagy Amerikában. Ha mégis válásra kerül a sor, az a fél, aki a válást kezdeményezte nem kap semmit, lemond a gyerekeiről is. Ugyanis nincs láthatási jog, teljesen kivonja magát az életükből.

 

Temetés

Japánban ma is a temetések 90%-át buddhista szertartás szerint végzik. A temetés úgy zajlik le, hogy a holttestet először a családi lakásban helyezik el, szép ruhába öltöztetve lefektetik, és fehér takarót helyeznek rá. A család felekezetéhez tartozó buddhista szerzetest hívnak, aki papi ruhában szútrákat mond el kínai nyelven a holttest mellett, és csengetésekkel kíséri imáját. A szerzetes buddhista nevet ad halottnak. A nevek rangsorolva vannak, és magas rangú névért tetemes összeget kell fizetni. Ezután festetlen fakoporsóba helyezik a holttestet, és virrasztanak mellette. A résztvevők „tömjénfelajánlásnak” nevezett pénzajándékot adnak a családnak. Ezután elviszik a holttestet a hamvasztóba. A hamvasztás után megmaradt csontdarabkákat zárt edénybe teszik, és hazaviszik. Minden hetedik napon, egészen a 49-ik napig, a buddhista szerzetes imákat végez a háznál a halottért. A rokonok a „tömjénfelajánlásként” kapott összegnek a felét köszönetként visszaküldik az adományozóknak. Végül elhelyezik a hamvakat egy temető sírjában. Utána meghatározott időközökben a halottért további imákra és szútra-olvasásra hívják el a buddhista szerzetest.

forrás: Soós Viktoria: Japán turistaszemmel.

Satsu~