Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hogyan fürödjünk Japánban?

 Japánban nagy kultúrája van a fürdőnek. Ők már akkor felvették ezt a nemes szokást, amikor mi a sötét középkorban ódzkodtunk a tisztálkodástól. Ma már azért utolértük őket a mosakodás gyakoriságában, de a szokásaink mégis eltérnek az övéiktől. Hogy miben? Megtudjátok, ha elolvassátok a cikket.


Japánban nem csak otthon szokás fürödni, hanem létezik számos közfürdő onszen és szentó formájában, aminek sajátos etikett szabályait be kell tartanunk, ha meg szeretnénk tapasztalni a japán kultúra ezen részét. A közös fürdők jele így néz ki:



Ha onszent, vagy szentót keresünk, valószínű, hogy a térképen is így van jelölve.



De az etikett előtt leírnám a közös fürdő három formáját:

Az onszen (温泉) szó szerinti fordításban meleg forrást jelent. Japán földrajzi adottságainak köszönhetően rengeteg természetes meleg vizű forrással rendelkezik. Nagyon sok onszen van Hokkaidón – nagy örömükre, ugyanis bár ott a leghidegebb a tél, a fürdők vize változatlanul meleg marad. Hokkaidón kívül kedvelt fürdő vidék még Atami, Gero vagy Beppu is.
 
Jellegzetességei ezeknek a fürdőknek, hogy távoli, legtöbbször hegyek által övezett kis településen találhatóak, vagy csak úgy magában a semmi közepén.
 
Mivel ilyen távol vannak mindentől, van, hogy egy nap alatt nem járja meg az ember oda-vissza, így pár ilyen hely közelébe fogadók épültek, ami az odavándorlóknak szállást ad – elég borsos áron. De ha valakinek a pénztárcája megengedi, érdemes ilyen helyekre akár csak egyszer is ellátogatni, mert gyönyörű helyeken vannak, így miközben a vízben felfrissül az ember, társalgás közben nézheti a csodás tájat is.







Másodikként olyan fürdőt említenék, amit az előzővel egy típusba is írhattam volna - hiszen ez is onszen - én mégis külön szeretném venni. Azokról az onszenekről lenne szó, amiket szintén rjokanok (fogadók) mellett találunk, de medenceként építettek ki. Ez gyakoribb, mint az előző. Van, ahol igazi onszen vizét vezetik a medencébe, tehát eredetileg forró vizű forrás van a hotel alatt, de van olyan hely, ahol mesterségesen állítják elő a fürdővizet (néha annyira mesterien, hogy nem érezni a különbséget). A rjokanok a hozzájuk illő ízléses környezetben alakították ki saját fürdőiket, amiknek általában van beltéri és kültéri (rotenburo) medencéjük is. A kültérit igyekeznek úgy kialakítani, hogy hasonlítson a természetre, így kövekkel rakják körbe, vagy olyan környezetet alakítanak ki, hogy az ember érezze a természet közelségét.







Végül pedig említeném a szentókat (銭湯), amik közös fürdőházak. Ha valaki a közös fürdő legolcsóbb formáját keresi, íme. Ezek olyan fürdők, amit alapból mesterséges fürdőnek építettek. Azért készültek, hogy a köznépnek – akiknek nem mindig volt otthon saját fürdőszobája – is biztosítsák a tisztálkodás lehetőségét. Az ár a minőséget is tükrözi. Ne számítsunk valami nagy, tradicionális valamire. Belül jellemzően mindent csempe borít, és a legfőbb dísz a falon lévő mozaik. Bár napjainkban erre már nem nagyon van szükség, az alacsony ára és a közösségi jellege miatt még ma is látogatják. Ismerős lehet azoknak, akik látták a Chihiro Szellemországban című animét.





Na, és most az etikett. Hogyan viselkedjünk a közös fürdőkben?
 
Első szabály: Ha bemegyünk az épületbe, vegyük le a cipőnket. Lesznek erre kijelölt cipőtartók. Némelyik helyen úgy néz ki, mint valami értékmegőrző. (Volt olyan hely, ahol nem rögtön a bejáratnál volt, és azt is hittem, hogy értékmegőrző, ezért nem vettem le a papucsom. Ti ne essetek ebbe a hibába!)





Ezután jön a belépő vásárlása. Érdemes magunkkal vinni törölközőt, hogy ne kelljen kölcsönözni. Tusfürdő, sampon van bent, ezeket nem kell magunkkal vinni.
 
Ha ezzel megvagyunk, akkor beléphetünk az öltözőbe. Külön van férfi és női, amit két nagy írásjellel jelölnek. Általában segítenek a színekkel, és a kék a férfi, a piros a női öltöző.



Második szabály: Az öltözőben le kell venni mindent. MINDENT! Semmi fürdőruha! Az öltözőből az egyedüli dolog, amit magaddal vihetsz, az a törölköző.





A ruháidat, táskádat, egyéb holmidat az öltöző kosarában (néhol szekrényben) kell hagynod.



Kivétel: a közös onszenekben, ahol nincs külön férfi és női részleg, ott néha vesznek fel fürdőruhát, vagy mindenki törölközővel takarja magát, és törölközőben is mennek bele a vízbe. De ez csak onszennél van, szentónál nincs!



Harmadik szabály: Tehát ha levetkőztél, beléphetsz a fürdő részbe. Az első dolog, amit ilyenkor csinálunk, az az, hogy lezuhanyozunk. Egymás mellett találsz sok zuhanyzót kis sámlival. Leöblítjük a kis sámlit, és leülünk tisztálkodni, amibe általában a hajmosás is beletartozik. Tisztálkodás közben a medence vizéből is merhetsz magadnak vizet, ha van a közeledben erre használatos kis lavór.



Negyedik szabály: Ha szép tiszta vagy, akkor – a nőknek feltűzött hajjal – be lehet szállni a medencébe. A törölközőt vagy kint hagyják a medencén kívül, vagy a fejük tetejére tekerik. Ügyeljünk arra, hogy a törölköző ne lógjon a vízbe.
 


Kivéve: közös onszenekben, ahol bár a férfiak a vízben néha leveszik a törölközőt (úgysem látszik semmi), de a nők VÉGIG magukon tartják a törölközőt, a vízben is. Magukra tekerik, mint valami mini ruhát.

Ötödik szabály: Nem illik a vízbe sem beleugrani, sem benne úszkálni. Mindenki csendesen beszélget, vagy a tájat nézi, ha van.



Nem kötelező végig a vízben ülni, lehet a medencék között mászkálni is, vagy csak a medence széléről a lábat belelógatni.
 
Hatodik szabály: Ha úgy érzed, már elég volt, akkor törölközz meg, amennyire csak tudsz, vizesen ne lépj az öltözőbe. Ott utána rendesen meg tudsz szárítkozni, hajat szárítani, felöltözni.




Milyen egy japán otthonban fürödni?
 
A japán fürdőszoba minden esetben külön van az illemhelytől, ami sok magyar lakásban szintén előfordul. De a WC nélküli fürdőszobának van még egy sajátossága. Történetesen az, hogy két részre van osztva. Egy olyan részre, ahol a mosdó és a mosógép van: itt szoktak levetkőzni.



Ez egy üvegajtóval van elválasztva attól a résztől, ahol fürödnek. Ide már nem visznek be ruhát. Ez úgy néz ki, hogy van egy kád, és mellette egy zuhanyzó rész. Nem zuhanykabinban, hanem csak úgy a fürdőkád mellett lezuhanyoznak, megmosakodnak, és utána szállnak bele a kádba. Olyan, mint a közös fürdő, csak kicsiben. Ugyanabban a vízben fürdik az egész család, de előtte mindenki lezuhanyozik, megmossa a haját, stb. Szóval mindenki tisztán száll be.
Nem a kádra raknak zuhanyfüggönyt, mint nálunk szokás, hiszen a kádtól kb. egy méterre úgyis van egy üvegajtó, vagyis az egész fürdőszoba részleg egy nagy kabin. Így nyugodtan lehet a fürdőszoba közepén zuhanyozni, nem kell aggódni, hogy valami vizes lesz, és a víz is szépen elfolyik a padlóba épített vízelvezetőben.



Így néz ki egy átlagos japán fürdőszoba felülről:



forrás: http://www.hotdog.hu/japaninfo/erdekessegek/hogyan-furodjunk-japanban

Satsu~