Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Honnan tudjuk, hogy Japánban vagyunk?

 A következő praktikus kis útmutató arra szolgál, ha esetleg egy friss tavaszi reggel álmunkból kótyagosan a Földnek egy távoli, vadidegen helyén ébrednénk a Mars-lakók fondorlatossága folytán. Az alábbiakban közölt pontok alapján egykönnyen megállapíthatjuk, hogy teleportálásunk következtében pont Japánba kerültünk-e.

Biztos jele annak, hogy Japánban vagyunk, ha...


A gyorsétteremben előttünk épp egy szumóbirkózó kéri ki a hamburgert.

Ha a vonatot a kedves utazóközönség fele afféle pipereszobának nézi, és ennek megfelelően a velünk szemközti ülésen valaki épp mélyen magában, illetve tükrében elmerülve pöndöríti-festi a szempilláit, keni magára alapozóját, illetve rúzsát.

Ha a vonaton a körülöttünk a kapaszkodókon lógva az utasok fele afféle öltönyös denevérként csüngve, állva eszik.

Ha úton-útfélen csomag papír zsebkendőket nyomnak a kezünkbe reklám céljából.

Ha  mobiltelefonunk sms-ikonjai között tájfun képére, illetve füstölgő vagy éppen kitörő vulkán-ikonokra bukkanunk.

Ha a WC ülőkéjén több gomb van, mint a tv-nk távirányítóján.

Ha telefonálás közben hajlongó embereket látunk - sőt, ha egy idő után mi magunk is hajlongani kezdünk.

Ha egy hét alatt több nejlonzacskót kapunk a boltokban, mint egész addigi életünk során összesen.

Ha a levesünkben algát találunk, a rizsünkön pedig nyers halat.

Ha a szépség mércéje az, hogy valaki mennyire cuki - "kawaii"

Ha a szobánk a legváratlanabb pillanatokban rakoncátlankodik és rossz Ikarusz buszként zötyög összevissza egy aktuális földrengés miatt.

Ha az utcasarkon nem egy koldus, hanem egy barna csuhás sintó szerzetes kéreget csengettyűvel a kezében.

Forrás: Soós Viktória : Japán túristaszemmel.

Satsu~