Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mit tesznek a japánok a hideg ellen télen?

Télen, ha hideg van, feljebb tekerjük a radiátort, vagy a padlófűtést, esetleg a konvektort. De mit csinálnak Japánban, ahol ilyenek nincsenek? Mert tényleg nincsenek.


Japán északi és déli része között nagy a hőmérséklet különbség. A legdélebbi részeken télen nappal 10-15 °C van, míg északon akár fagypont alá is kerülhet a hőmérséklet. Tokióban, ami középen van, általában 2 és 5°C környékén szokott lenni, de az is előfordul, hogy havazik. Hó még akár Oszakában is eshet, pedig Tokiónál délebben, a 35. szélességi foknál helyezkedik el. Bár ilyenkor csak mutatóba esik pár szem, ami maximum arra jó, hogy kicsit beszínezi a tájat, és másnapra már el is tűnik.



És most egy kicsit a japán házakról. A japán házak nem igazán vannak hőszigetelve. A régi házaknál ez érthető is, hiszen elég vicces lenne a fából készült falra, vagy a sódzsi (fakeretes tolóajtóra) hungarocell szigetelést tenni. Gondolom mindenki látott már régi japán házat. Valami ilyesmi:





Íves cserepes tető, fából készült keret, papírajtók. Egy ilyen ház télen valóban hideg, ám a fülledt párás nyáron nagyon jó szolgálatot tesz, hiszen remekül szellőzik, és így elviselhetőbbé teszi a hőséget. Ráadásul a földrengéseket is jobban bírja, és ha össze is dől, könnyebb újraépíteni. (Kis kiegészítés: hogy a ház jobban bírja a földrengéseket, nem használtak szögeket az építkezésnél, így volt egyfajta természetes kilengése a háznak, nehezebben dőlt össze.)

A mai házak is fából készültek, amik a bár kinézetükben változtak, ugyanúgy nincsenek hőszigetelve sem a falak, sem az ajtók, és az ablakok is egyrétegűek. Az apartman annyival rosszabb, hogy mivel ezek többnyire betonból készült panelházak, télen itt is hideg van, de nyáron nem szellőzik a faházzal ellentétben, megáll benne a fülledt meleg.






Tehát ilyen körülmények között hiába szeretne az ember befűteni, mivel folyamatosan szökik a meleg, eléggé reménytelen vállalkozás lenne felfűteni például egy emeletes ötszobás házat. Vagyis, a japán házak és lakások légtere általában hideg. A levegőt nem fűtik, ám mégis vannak praktikáik, amivel elviselhetőbbé lehet tenni a japán telet.

Kotatsu (kotacu)
A japán lakásokban nincs sok bútor, de a nappaliban mindig van egy asztal, ami általában alacsony, és párnán – zabutonon – ülnek körülötte. Ezt az asztalt télen lecserélik egy olyan asztalra, aminek az aljára egy hősugárzó van szerelve, és le van terítve egy pokróccal. Ezt hívják kotatsunak. Télen itt eszik az egész család, itt néznek tévét, és mivel jó meleg, sokszor a gyerekek ez alatt olvasnak, játszanak, vagy alszanak. Jellegzetes téli életkép, amint egy család ül a kotatsu körül, és mandarint eszik.





A háziállatok is szeretnek alá bebújni:



Télen van, ahol kotatsus vonatok is közlekednek. :)



Kályha
Tekintve, hogy a japán lakások fából készültek, és meglehetősen gyúlékonyak, a kályha nem éppen egy biztonságos megoldás, bár néha előfordul, de ezzel sem lehet folyamatosan fűteni, és csak egy szoba felfűtésére alkalmas.



Hősugárzó
Nem a megszokott hősugárzóra kell gondolni, hanem inkább valami olyasmire, mint egy mobil-légkondira. Viszont a nagy fogyasztása miatt megfontoltan kell használni. Ez ugyanígy van a légkondikkal, amiket szintén be lehet állítani fűtő funkcióra is, de meglehetősen luxus lenne egy amúgy is hőszigetelés nélkül lévő lakást folyamatosan ezzel fűteni.



És ezen kívül még van egy-két olyan trükk, amivel melegen tartják magukat a japánok. Például instant melegítő gél-csomagok, amik felmelegíthetik a kezet a hidegben, vagy a ruha zsebébe téve a testet.



Ennél kicsit hasznosabbnak találom a haru-kairo csomagocskát, ami amellett, hogy akár egy-két órán át is melegen marad, öntapadós, vagyis ruhára is tapasztható. Bőrre nem ajánlatos, ahhoz túl forró.







Emellett vannak még lábmelegítők, fűtött papucsok, fűtött szőnyegek, fűtött WC ülőkék, stb.



Ami még segít a téli hidegben, az a jó meleg fürdő. Van szabadtéri természetes forró fürdő, vagy mesterséges kültéri és beltéri is.



De ha nem mennek el otthonról, akkor a saját fürdőszobájukban áztatják magukat a forró vízben.



Vagyis a japánok nem a ház levegőjét, hanem magukat, és csak szűk értelemben vett környezetüket fűtik. Nem mintha annyira szükségük lenne rá, mert két hónapig 2-5°C ilyen módszerekkel simán kibírható, legalább is ha egy egész ország kibírja, nem lehet olyan rossz.

Satsu~